Bajót, Péliföldszentkereszt
Kapcsolódó oldalak:
Bajót község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban található.
Fekvése
A Közép-Dunántúlon, a Gerecse északi részén helyezkedik el. Megközelíthető közúton: a 10-es főúton Nyergesújfaluig, onnan déli irányban 5 km.
Története
Bajót, templom:
Bajót és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, az itt talált régészeti leletek is erről tanúskodnak. A község határában az Öreg-kő keleti hatalmas sziklafalában, a Jankovich-barlangban őskori maradványokat, köztük az ősember solutréi kultúrájának és magdaléni kultúrájának számos ritka- és érdekes emlékét – finoman kidolgozott kő- és csonteszközöket – találtak.
A római korban itt egy település volt, helyén faragott kőtárgyak, pénzek kerültek elő, s egy domborműves sírkő is, melyet a plébánia falába építettek be.
A környéken a honfoglaló magyarok is korán megtelepedtek, az itt feltárt honfoglalás korából származó sírlelet bizonysága szerint.
A település nevét az írásos források 1202-ben említik először. Első birtokosa a spanyol származású Bajóti Simon ispán volt, ő védelmezte hősiesen maroknyi íjászával Esztergomot 1242-ben a tatároktól. Kézai Simon krónikája szerint a község neve is spanyol eredetű.
Bajóton egy vár is állt egykor, alapfalainak maradványai a templom déli oldalán sokáig láthatók is voltak, 1332 körül azonban minden bizonnyal elpusztult, birtokosainak háborúskodásai miatt, mert többé nincs említve.
A községet a törökök többször elpusztították, de mindannyiszor újranépesült. 1706-ban a labancok úgy feldúlták, hogy újra kellett telepíteni.
Határában a 19. században szénre bukkantak, és a területet bányaművelés alá is vették.
Gazdaság:
Az Neszmélyi borvidék Neszmélyi körzetéhez tartozik.
Nevezetességei:
Péliföldszentkereszt Bajót határában található. XIII. századi templom, kálvária, Szalézi rendház és ifjúsági ház található itt, valamint egy idősek otthona. A legenda szerint egy sánta fiú meggyógyult a szentkereszti forrás vizétől 1730. májusában. Minden év május első hétvégéjén Mária búcsú van a kegytemplomban és a kálváriadombon.
A közelben találhatók a Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár maradványai is.
Az Öreg-kő tetejének környéke természetvédelmi terület, itt fészkel a ritka kerecsensólyom és kövirigó.
A Jankovich-barlangban az ősemberre utaló leleteket találtak. A környéken vannak az Öreg-kői 1. sz. zsomboly, a Szalay-barlang és a Bajóti Büdös-lyuk nevű barlangok is.
Híres szülöttei:
Kóthay Ernő (Bajót, 1926. november 18. – Tata, 1982. május 26.) - festőművész.
Muzslay István (belgiumi névhasználata szerint István Muselay) (Bajót, 1923. január 9. – Leuven, 2007. május 14.) - jezsuita szerzetespap, az alkamazott közgazdaságtan professzora a Leuveni Katolikus Egyetemen, a Collegium Hungaricum volt igazgatója, a Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának tagja.
Hivatkozások
https://hu.wikipedia.org/wiki/Baj%C3%B3t
Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)